[16-1]
 -Okés rendben.-mondtam, majd bementem a szobámba készülődni. Amíg Matt nem jött addig zenéket hallgattam. Mikor kopogást hallottam kimentem a szbából, bezártam az ajtót és elindultunk a Tao-ba bulizni.
/ Leda el Tao-ba/
|
 Leda egész jól fogadta hogy egy tapotatt se tudtam mozdulni a két csaj mellől. Örültem, hogy nem haragudott. - Okés, akkor ott vagyok kilencre. - pillantottam a mobilram. - Am. szerintem nem annyira kell. Hát nem tudom, te hogy szoktál menni szórakozó helyekre. - nevettem. - De ne gondolj semmi csicsára, meg semmi. Csak sima ruha vagy gatya is jó. Tudod. - mosolyogtam. - Ne egy díjátadó gálára készülj. Na jól van. Akkor kilenckor nálad. - mosolyogtam, mikor a liftnél elváltunk. Az én szobám egy szinttel feljebb volt.
/Matt el... Taoba majd/
|
Végignéztem , ahogy a rajongók majdnem széttépték Mattet, kicsit vicces volt, meg kicsit nem is. Majd bocsánatot kért tőlem, pedig nem kellett volna.
- Áh, semmi baj. -mondtam, és figyeltem, ahogy a két csajszi elugrándozik mellőlünk.
- Egyébként rendben, negyven perc bőven elég lesz. Szóval a szobaszámom...-gondolkoztam , de hirtelen nem jutott eszembe, majd előkaptam a szobakártyát és megnéztem a számot. - 1013. Mindig elfelejtem. Mennyire öltözzem ki? Mármint nem tudom mi itt a szokás. Ha ezt megmondod akkor már mehetünk is. -mosolyogtam Mattre.
|
Elmosolyodtam, láttam hogy a lány izgatott lett. - Hát, csináljunk azt, hogy most felmegyünk a szobába mindketten, átveszünk valamit, összekészülünk, és ha megmondod a szobád számát, akkor egy negyven perc múlva érted megyek. - mosolyogtam a lányra és leugrottam a székről. Már fordultam volna vissza Ledához hogy várjam a válaszát, mikor két tizenéves lány elkapta a karom. - Lehet egy közös képet? - sipitozták. - Hát persze. - erőltettem mosolyt az arcomra és bocsánatkérően pillantottam a Lédára. Két papírt is aláfirkantottam a lányoknak, majd mikor meg volt a közös kép, visszafordultam Ledához. - Bocsi.
|
- Nincsen semmilyen programom mára, szóval végülis ráérek. Elmehetünk, szívesen elkísérlek, úgyis régen voltam már koncerten. Plusz még a Tao.ban sem jártam soha, ideje lesz elkezdeni.-mondtam Mattnek vidáman.
- Na és mikor indulunk? Együtt menjünk most, vagy ott találkozzunk ? - kérdeztem a srácot, mert most már tényleg izgatott lettem , hogy megyek valahova lazítani egy kicsit.
|
Elnevettem magam. - Akkor egy cipőben járunk. - mosolyogtam. - Nincs kedved elmenni valahova? Hallottam, hogy ma jó koncertek lesznek a Tao-ban. Nincs kedved beugrani? - felhörpintettem az utolsó korty sört is, majd a lányra pillantottam mosolyogva.
|
- Igazándiból én Californiában éltem ezelőtt, egy kisvárosban a szüleimmel. Most viszont valami másra vágytam , egy kis levegőváltozásra, így jöttem Vegasba. Végülis megvan a saját kis pénzem úgyhogy egy darabig csak kibírom itt. Egyébként is vonzott ez a fényűző város. Csak egy kis kaland , vagy mi?!- nevettem.
|
Elmosolyodtam. Ahoz képest, hogy Leda egész fiatalnak tűnt, teljesen jó gondolatai voltak. - Hát, ami történt megtörtént, ez már nem lehet változtatni. Néha jó, néha rossz. De hála az égnek nagy részben jó. - nevettem. - És te? Mesélj valamit az életedről. Azt nem mesélted, hogyan keveredtél ide. Honnan jöttél?
|
-Igen ez a hírnév átka, vagy valami olyasmi...-mondtam, és hirtelen kicsit sajnálni kezdtem Mattet, hiszen tényleg el tudtam képzelni mennyit csalódhatott.
- De hát mindig is lesznek ilyen emberek, jó és rossz, fekete és fehér, sötétség és fény, híres és "nem híres". Ez is olyan dolog , amit úgymond nem mindenki szerezhet meg magának. Mert hiszen ha mindenki híres lenne, akkor már valahogy senki sem lenne az. - magyaráztam az elméletemet.
|
- Hát tudod... neked is jobb valamivel. Oké, hogy a rajongók "szeretnek", de senkinek nem tűnnék fel ha nem lennék híres, érted. Meg eddig sokat csalódtam, sok barátom csak azért barátkozott velem, hogy bevigyem a V.I.P. részlegekbe, vagy a csajok azért, hogy végigvonuljanak velem a vörös szőnyegem. Szóval ez rossz. Ez az, amit utálok a hírnévben. - sóhajtottam. - De neked végül is jó, mert téged nem használnak ki. - mosolyogtam. - Lehet, hogy kevesebb a rajongód, de ők legalább nem igyekeznek minden áron olyan közel kerülni hozzád és a csillogáshoz amennyire csak lehet. - megcsóváltam a fejem.
|
Énis nevettem Mattel együtt.
- Az már biztos. - nevettem tovább. - Mondjuk én saját magamnak egyengetem az utam, a Youtube-on vagyok "videó celeb". Elég sok rajongóm van. De szerintem sokkal kevesebb, mint neked. Én csak videókat forgatok , összevágom őket, és csak szeretenek az emberek. Na ezt most kicsit egosan hangzik, de így van. - mondtam a srácnak őszintén.
|
Elnevettem magam Leda megállapításán és a sörbe kortyoltam. - Hát, igazából most egy kicsit pihenek. Most fejeztem be egy munkámat, így most a következő megbízásik pihi van. - mosolyogtam. - De nem tudom mi lesz. Bármikor bejöhet egy szerep szóval elég kattogós az életem. Soha nem tudok egy jót pihenni. Mondjuk tegnap kikapcsoltam a telefonom, a menedzserem már a haját tépheti. - magamban nevettem.
|
Kedvesnek tűnt Matthew az alapján , ahogy válaszolt. Így tovább mosolyogtam és válaszoltam neki:
- Most egyenlőre nincs kedvem inni, de azért köszi a meghívást. Egyébként még nincsenek konkrét terveim itt Vegasban. Átlagban egy kis lazítást terveztem, és persze bulizást is. Meg folytatom a "karrieremet". - mondtam neki.
- Talán neked már vannak terveid? Olyannak tűnsz , aki elég megfontolt és határozott. - mosolyogtam bátran.
|
Miközben nézelődtem egy kék hajú lány lépett be a bárba. Leült mellém és barátságosan bemutatkozott. Elmosolyodtam, majd felé fordultam. Nem tudtam, hogyan mutatkozzak be neki. Teljes néven, vagy keresztnévvel, ahogy ő tette. Végül azonban döntöttem.
- Szia, én Matthew Lewis vagyok. Én tegnap jöttem, és igyekszem kiélvezni a várost, de még semmit se csináltam. Meghívhatlak egy italra? - vigyorogtam rá. - És neked, mik a terveid itt?
|
Nagyon tetszett a szálloda, pár napig szinte ki sem mozdultam a szobámból. Csak élveztem , hogy kicsit egyedül lehetek és lazíthatok. De már ideje volt, hogy kicsit emberek között is legyek, szóval elindultam le a Palms bárjába. Rengetegen voltak még most is, szintén mint amikor érkeztem, pár nappal ezelőtt. Egy srác üldögélt egyedül és a bejövő tömeget figyelte, sörrel a kezében. Gondoltam próba szerencse , hiszen még úgy sincsen egy barátom se itt Vegasban. Odasétáltam hozzá, és leültem mellé, átlagban az emberek könnyen kiismerhetőnek és barátságosnak tartanak, szóval hajrá. Leültem a bárszékre és mosolyogva megszólítottam:
- Szia! Leda vagyok, pár napja érkeztem. Te ki vagy? - kérdeztem barátságosan és őszinte kíváncsisággal.
|
Ledobtam a pulóveremet az ágyra. Túl meleg volt az egész szállodában ahoz, hogy egy kötött pulcsiba rohangáljak. Az ablakhoz léptem és kitekintettem rajta. Elmosolyodottam. Vegas. Régen jártam erre, hiányzott már a város. A fehér, amerikai zászlós pólóm volt rajtam. Átvettem egy Supra cipőbe, majd kisétáltam a szobámból és bezártam azt magam után. Ráérősen sétált le a bárhoz ahol rendeltem egy csapolt Becks sört és figyeltem az érkezőket. Jó páran pislogtak rám meglepődve, akik felismertek, de a nagy részük vagy nem mert odajönni hozzám vagy nem akart.
|
[16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés